MMPI-A

Az MMPI®–A a 14–18 éves fiatalok személyes, társas és viselkedési problémáit tárja fel, serdülő-specifikus tételek és skálák segítségével. Az MMPI jó pár eredeti tételének átdolgozásával, elhagyásával, új tételek beillesztésével, valamint serdülő-specifikus skálák kialakításával az eszköz skálaszerkezete nagyrészt az MMPI®–2-ével azonos maradt (valamivel kevesebb Validitás- és Kiegészítő skálát tartalmaz, továbbá ehhez az eszközhöz nem dolgoztak ki Újrastrukturált klinikai skálákat). A fiatalok mintáján kidolgozott normatív és klinikai standardok, illetve a tételek egyszerű, könnyen érthető nyelvezete együttesen az MMPI®–A-t egy olyan korszerű önbeszámolós személyiség-mérőeszközzé teszik, mely a problémás területek és a diagnózis meghatározása mellett segítséget nyújt a kezelés megválasztásához is.

Az MMPI®-2 kizárólag szoftver segítségével értékelhető ki. A szoftver futtatásához USB kulcs szükséges.

Cégünk az MMPI®-A tesztanyagok és szoftver kizárólagos forgalmazója Magyarországon.

Az online megrendeléshez regisztráció szükséges!

Kiadás éve: 2001
Életkor: 14-18 évesek
Tesztfelvétel: Kb. 50 perc
Egyénileg vagy csoportosan
Hazai adaptáció: Oláh és mtsai., 2009
Norma: 482 fiatal (250 lány és 232 fiú)
Szükséges végzettség: C
Tételek száma: 478

Az MMPI-2 oldalán leírt tartalmak az MMPI-A esetében is relevánsak.

Az MMPI-A értelmezése is rendkívül elmélyült, összetett, hosszú és többlépcsős folyamat, amelyet a használók fokozatosan, hosszabb időtávban tudnak kidolgozni. Valódi és mélyebb klinikai pszichológiai ismeretek mellett a kamaszkori pszichopatológiával, személyiségszerkezettel, és -fejlődéssel kapcsolatos tudást is igényel. Az  ismeretek esetleges hiánya természetesen további szakirodalmi tájékozódással pótolható.

Az MMPI-A értelmezése is önálló kompetencia, nem azonos a klinikai szakpszichológusi végzettséggel, amely az értelmezéshez természetesen rendkívül jó szakmai alapot biztosít. Az MMPI-A szintén alaposan kidolgozott és átfogó konstruktumokat mér, és így a teszthasználó az értelmezés során egy új tanulási folyamaton megy végig. Az ennek nyomán kifejlődő új kompetencia lényegében azonos az MMPI-2 értelmezési kompetenciával, azzal a kitétellel, hogy utóbbi készség összetettebb, kiterjedtebb.

A klinikai szakpszichológusi képzés során az oktatók bemutatják, esetenként részletesebb jellemzik az MMPI-2-őt, ám az MMPI-A inkább csak említés szintjén kerül szóba. Az erre szánt időkeretbe az MMPI-2 vagy az MMPI-A értelmezésének (de egyéb teszt felvételének, pontozásának és értelmezésének) részletezőbb megtanítása nem fér bele, és a részletezőbb leirásuk sem azonos a teszthasználati kompetencia megszerzésével. A fentiekkel összhangban minden használó maga megy végig a tanulási folyamaton, több profil lépésről lépésre történő alapos elemzésével, MMPI-A szakirodalmakkal megtámogatva, amelyhez sok esetben hetek, hónapok (sőt évek) munkájára van szükség. 

Bár csábító lehet az MMPI-A jelentés grafikonját megnézve, klinikilag jelentősnek tekinthető pontszámokat keresve, és azok pár szavas jelentésére hagyatkozva klinikai vélemény megformálni, a grafikon csak egy összesítés és nem helyettesíti az értelmező munkát.

A teszthasználathoz útmutatást nyújtó Standards (APA, 2014, 144. o.) kifejezetten felhívja a figyelmet, hogy a teszthasználók az értelmezés során nem hagyatkozhatnak pusztán a számítógépes tesztjelentésekre. A jelentések nem kezelhetők izoláltan, és nem helyettesítik a megbízható szakértői munkát.

Az MMPI-A teszthasználati kompetencia kidolgozásához az alábbi angol nyelvű értelmező kézikönyveket ajánljuk:

Archer, R. P. (2017). Assessing Adolescent Psychopathology. MMPI-A / MMPI-A-RF, Fourth edition. NY: Routledge.

Archer, R. P., & Krishnamurthy R. (2001). Essentials of MMPI-A Assessment. Hoboken, NJ: John Wiley & Sons, Inc.

További irodalmak:

Archer, R. P., Handel, R. W., and Lynch, K. D. (2001). The effectiveness of MMPI-A items in discriminating between normative and clinical samples. Journal of Personality Assessment, 77(3), 420-435. 

Edner, B. J. Glaser, B. A.,  Calhoun, G. B., Dukes-Murray, H., Khan Z., and Donaldson, K. (2020). Efficacy of the MMPI-A in detecting trauma among delinquent youth: cross-validation of the Trauma Scale for Juvenile Offenders (TSJO). Journal of Forensic Psychiatry & Psychology, Vol. 31(1), 1–16.

Handel, R. W., Archer, R. P., Elkins, D. E. Mason, J. A., and Simonds-Bisbee, E. C. (2011). Psychometric properties of the Minnesota Multiphasic Personality Inventory–Adolescent (MMPI-A) clinical, content, and supplementary scales in a forensic Sample. Journal of Personality Assessment, 93(6), 566–581.

Murray, H. D., Glaser, B., and Calhoun, G. (2013). Using the MMPI-A in identifying trauma symptoms among juvenile offenders. The Journal of Forensic Psychiatry & Psychology. Vol. 24(3), 337–352.

Rinaldo, J. C. B., Baer, R. (2003). Incremental Validity of the MMPI-A content scales in the prediction of self-reported symptoms. Journal of Personality Assessment, 80(3), 309–318.

Stokes, J. M., Pogge, D. L., and Zaccari, M. (2013). Response character styles in adolescents: A replication of convergent validity between the MMPI-A and the Rorschach. Journal of Personality Assessment, 95(2), 159–173.

Veltri, C. O. C., Graham, J. R., Sellbom, M., Ben-Porath, Y. S., Forbey, J. D. , O’Connell, C., Rogers, R., and Whites, R. (2009). Correlates of MMPI-A scales in acute psychiatric and forensic samples. Journal of Personality Assessment, 91(3), 288–300.